00  Testközelből – Pannon Fíling
Testközelből – Pannon Fíling

Írta: | november 20, 2011 | Nincs komment | Blog, Közélet, Kultúr | Tags: , , , ,

Kicsit megkésve bár, de végül csak megírom: részt vettünk a Pannonfíling Mozgóképes Találkozó idei eseményén. Sajnos végig nem lehettünk ott, sűrű egy nap volt az a szombat, így csak a második verseny szekcióban tudtunk ott lenni de azt kell, hogy mondjam már azért is bőven megérte!

A helyszín az Expresszó volt. Amikor megérkeztünk akkor pont az ebéd szünet utáni cigi kávé kombinációs szünetüket töltötték a résztvevők. Meglehetősen sokan voltak olyan 100 főre tudom saccolni a nézőközönség számát. Ahogy beléptünk az általában tánctérként szolgáló terület teljesen be volt terítve babzsákokkal, így a kényelemre semmiképpen nem lehetett panasz. Elfoglaltuk a helyünket a pultnál – babzsák már nem volt szabad – és kikértünk két kávét. Nem sokkal később kezdődött a vetítése a második blokknak. A pult végében keresztben foglalt helyet a zsűri, akikről már esett szó az ajánlóban is, illetve egy távolabbi sarokban láttuk megbújni Szőke Andrást, az esemény “megmondó” emberét is.

Apropó kávé, nem ez a legfontosabb pontja a történetnek, sőt egyáltalán nem, de azért megjegyezném, hogy számomra érdekes volt azt látni, hogy kapszulás kávéfőző üzemel az Expresszóban, de erről azt hiszem majd később, másik beszámoló keretein belül.

A második blokkot, mint ahogy – gondolom – az elsőt  különösebb szünet nélkül vetítették le, haladjunk is szépen sorban a filmeken amiket láttunk, hiszen mindegyikről fogalmazódott meg bennem gondolat. Itt tenném hozzá, hogy a blokk végén eszmecsere keretein belül, minden filmet véleményezett a nézőközönség, és a zsűri, sőt hála az égnek sok készítő is jelen volt a találkozón, így első kézből kaphattunk infókat tőlük. Na haladjunk akkor szépen sorban. Még hozzátenném, hogy sajnos nem mindegyik filmet találtam meg az interneten, ami viszont elérhető azokat a címekbe ágyazott linken elérhetitek, érdemes megnézni őket! Ha valaki esetleg tudná a többi lelőhelyeit ne fogja vissza magát!

Sokszínű Művészet

Egy dokumentum filmről van szó, a maga stílusával. Itt Szőke András fogalmazta meg legjobban az én véleményemet is, hogy technikai felszerelésüket figyelembe véve nem volt rossz a film, viszont a módszer helyenként kicsit sántított. Például a képek bemutatásánál kissé gyors volt a kamera mozgás, a riportalanyok hangosítása nem volt túl megfelelő stb stb. Ettől független szerintem informatív darabra sikerült, élvezhetőre is adott egy két jó tippet, hova menjek el ha Pesten járnék.

Videóklip, vagy amit akartok

Ez már egy kicsit más szériában futott, ez gyakorlatilag egy rap videó klip volt. Nem kenyerem a műfaj annyira, de a klip maga nem volt igénytelen, sőt szerintem kifejezetten jól volt megcsinálva. Nyilván a technikai határok – csak egy lány volt aki autót mosott, és csak egy autó kéremszépen! – amik akár anyagiak is lehettek nem engedtek a rendezőnek akkora játékteret, de jó volt ez így is. Ha szárnypróbálgatás legalábbis.

Porció

Ez a 11. évfolyamos Padányis tanulók filmje volt. Erős képek, még erősebb hanghatások. Valamilyen módon a reményre próbált minket rávezetni a a rendező, viszont én személy szerint nem értettem mire is akar kilyukadni. Nagyon sokkal többet nem tudok elmondani.

Gyilkos a gyilokjárón

Ez érdekes felüdülés volt. Egyrészről a hanghatások szerintem marha jók voltak, eltalálta a rendező a jeleneteket, kicsit közelebbinek éreztem mint az előző három filmet. A történet a Tűztoronyba felvezető lépcsőkön, járókon folyik, ahol is próbálja magát felverekedni a főhősünk a toronyba egy woodoo figuráért magát, ami történetesen saját magáról készült, és ez a figura ebben meg kívánja akadályozni. Nekem tetszett.

Álljunk meg egy sörre

Ez egy remekül kivitelezett, marha jó kis Travel Chanel jellegű film volt. Gyakorlatilag egy csehországi sörözöző bemutató marha jó humorral, hogy úgy mondjam látszott az, hogy nem csak beszéltek a sörről hanem meg is itták őket. Az utolsó sörök nehezen mentek már le de lecsúsztak. Jó technika, ügyes megvalósítás, és abszolúte informatív. Ha Brno-ban járok feltétlen megnézem az ajánlott helyeket, iszok sört én is, sőt kikérek még egy Becherovkát is.

A kefír útja

Ez a film számomra meglehetősen furcsa volt. Először nem tudtam hova tenni, aztán a végén mikor láttam a készítők nevét – Frim Jakab Lakóotthon – finoman fogalmazva letisztult a kép. A történetben a Lakóotthon lakói kívánják meg a kefírt és minden követ megmozgatnak érte. Egyszerű, kedves történet. Sajnos a technikai magvalósítással itt voltak gondok, de ezen kívül sok más problémát nem tudok felvetni.

Leves

Ez szintén a Padányisok munkája volt, viszont ez sokkalta letisztultabb volt mint az első filmük. Adott egy család ami – legalábbis az én értelmezésemben – a külvilág felé mutatja azt, hogy náluk semmi probléma nincs – ezt vágóképekben valósítják meg, ahol a színészek maszkírozva vannak –  miközben a család maga pattanásig tele van feszültségekkel. Kihegyezve itt a problémát egy – feltehetően – vasárnapi ebédre, ahol a legkisebb problémák is agressziót szülnek. Hatásos képekkel dolgoztak, és meglehetősen jó hangvilág párosult egy amúgy eléggé eltusolt problémáról: a családon belüli erőszakról. A céljukat itt szerintem maradéktalanul elérték a készítők.

Hatos

Ez szintén a Frim Jakab Lakóotthon munkája volt. A történet első felében átlagosnak tűnő emberek segítség nyújtásainak lehettünk tanúi, legyen szó egy benzinkútra való fuvarról benzinért, egy labda visszadobása a focipályára, vagy egy telefon a mentőkért. A második felében aztán megmutatták azt, amiről a film igazán szól: kik is nyújtottak segítséget. Mindenkiről aki segítséget nyújtott kiderül a végén, hogy valamilyen testi, vagy szellemi fogyatékossággal élő ember. Az üzenete egyértelmű volt. Kezeljünk mindenkit ugyanúgy, ők sem mások mint mi, még ha valamiben különböznek is. Nagyon tetszett, megható történet volt, egyszerű technikai megvalósítással, de ez mit sem vont le az élvezeti értékéből, érződött benne a munka, nagyon mély mondanivalóval sikerült sokkolni. Legalábbis engem mindenképpen.

Törődés

Ez volt az egész blokk legjobban kivitelezett darabja véleményem szerint. Marha technikás, kiváló képekkel. A készítői ugyan azok akik az Álljunk meg egy sörrét készítették. A történet Kőrösi Zoltán: A salgótarjáni eset c. novellájának feldolgozása. A sztori egy könyvbemutató körül zajlik, ahol az arrogáns író, az egyszeri takarítónő, és az ő kislányának a történetei futnak össze. Tovább nem részletezem, nagyon komplex, mély gondolatokkal dolgozó film. Sajnos nem tudtam megfejteni teljesen, a papírrepülő szimbólumát nem értettem, majd miután hozzájutottam a novellához szerintem érthetőbbé fog válni, majd meglátjuk.

Ezek a filmek után következett ismét egy cigaretta és kávé szünet, utána az értékelés aminek csak az elején tudtunk sajnos maradni. Utána mint már említettem minden filmen töviről hegyire végigmentek, minden apró mozzanatát kivesézték, sok érdekes információ áramlott a tudatunkba, főleg szakkifejezések, ami miatt leporoltam a filmes szakszótárt, szükség volt rá.

Milyen volt összességében? Kiváló. Remek szervezés, érdekes vagy éppen ütős kisfilmek. Volt itt nevetés, meghatódás, borzongás. Szakmai környezetben lehettünk, információra vágyásunk teljesen kielégült. Mindenképpen azt kell mondjam, ez egy kiváló példája a passióból elkövetett rendezvényszervezésnek, önszerveződésnek. Hihetetlen nagy élmény volt azt az egyet sajnálom, hogy végig nem élvezhettük ki a rendezvény minden mozzanatát de jövőre biztos, hogy semmiképpen nem fogom kihagyni. Film fanatikusoknak, vagy lelkes amatőröknek mindenképpen erősen ajánlott!

Fotónk sajnos most nincs, amint feltöltik a Pannonfíling weblapján elérhetőek lesznek!

Ti eljöttetek? Nektek, hogy tetszett? Volt kedvencetek? Ha igen osszátok meg velünk!

Nem született veszprémi ámbár hamar akklimatizálódott, Veszprémhez sok emlékkel kötődő, kezdő lokálpatrióta, fekete öves nemzetközi fröccs-öntő mester.

Vittorio Gatto – who has written posts on Veszprémkult.