00  Terepszemlén – História Kert – Kávéház és Borbár
Terepszemlén – História Kert – Kávéház és Borbár

Írta: | október 17, 2011 | Nincs komment | Blog, Gasztro | Tags: , , ,

Ma gondolva egy nagyot, úgy döntöttünk lesétálunk a Várvölgybe, ha már süt a nap meg ilyenek, egy kis délutáni programnak semmiképpen nem árthat. Körbe sétáltunk, megnéztük ismét, milyen szép (?) is lett a mi kis városunk talán legromantikusabb, de mindenképpen egyik legszebb része. Körbesétálva kilyukadunk a hivatalos túraútvonal elejére. Ez egy kicsit hibádzik mivel az egyszeri turista nem biztos, hogy megtalálja merre menjen, de nem is ez a lényeg most. A lényeg az, ahogy kilyukadtunk az útvonal végére – vagy elejére – belebotlottunk a História Kertbe. Persze nem volt véletlen, de ettől vonatkoztassunk el egy pillanatra.

A História Kert Kávéház és Borbár már régóta mozgatta a fantáziámat, voltunk már lent nem is egyszer, itt ötlött fel először ennek a blognak a létrehozása is a szerző fejében, de ez is egy érdekes sztori, majd ha egy évesek leszünk akkor írunk erről is 🙂 Mit kell tudni erről a helyről? Először is azt, hogy gyönyörű. Az épület maga a 19. századi polgárosodási mozgalom alatt épült, eredendően klasszicista stílusú kerti lak. Feltételezhetőleg Kopácsy József, veszprémi püspök építtette. Az épület maga lenyűgöző, meghatározó jelenség a völgyben.

Azáltal, hogy felkarolták a területet, rendbe rakták a parkot – amit körbe vesz a Séd patak – amivel teremtettek egy 4000 négyzetméteres területet ami tökéletesen alkalmas esküvők, rendezvények lebonyolítására. Voltak itt már szabadtéri előadások is amiket a Petőfi Színház szervezett – ez úton is Boldog Születésnapot kívánunk nekik! – szóval elmondható, hogy a lehetőség adott egy pezsgő kultúr-gócpont kialakulásához a város szíve közelében. Magát az épületet renoválni kellett, erről megtekinthetőek képek, alaprajzok, korabeli festmények. Az egész jó stílusban került kialakításra, így ezt az épületet sikerült egy modern polgári kávézó képével felruházni. Gyönyörű járólapok, igényes falak, kényelmes székek jellemzik az épületet belülről, és kívülről is megtartja ezt a jó szokását, eredendően a nagy napernyők, a kirakott pokrócok, és a kényelmes kültéri székek hozzájárulnak a hely hangulatához.

Ha kint választjuk meg a helyünket, akkor egy rendkívül nyugtató, pihentető élményben lesz részünk. Nem messze csordogál a Séd – mint ahogy írtam is korábban – és habár a város forgalmas részei nincsenek messze, a forgatag zajának egy kis cseppjét sem lehet felfedezni. Nagyon mélyre nem kell nyúlni a zsebünkbe sem, mivel a hely megegyezik egy belvárosi egység árazásával, vagy talán egy picit fölötte van – itt értjük a 350 forintos cappuccino-t – szóval szerencsére ez sem egy túl korlátozó tényező. Rendkívül gyönyörű látványt nyújt a felettünk tornyosuló vár, a húsz emeletes toronyház, és a feltehetően nyüzsgő város. Nem mesze innen épül egy látvány sörfőzde a patak túloldalán, de ez egy másik poszt.

Most, ha már lent van az ember, koncentráljon a kiváló minőségű és ízű kávéjára, vagy teájára, esetleg válasszon egy decit a kiválóbbnál kiválóbb borokból – amik szerintem kissé túlárazottak – egyen egyet a finom, salátával körített szendvicseikből, esetleg egy gyümölcskelyhet, vagy egy sütit. Akinek pedig arra van igénye, kérjen ki egy kancsó teát – amihez minden szükséges kelléket megkap kérés nélkül – bugyolálja magát pokrócba és olvassa a kedvenc könyvét. Egy a lényeg: a várvölgyi séta után pihenjen meg, felejtse el a hétköznapi gondjait, és lazítson, esetleg hagyja a gyerekeket játszani a hatalmas gyepen. Ez a hely ugyanis erre való.

Ti szeretitek az ilyen lazításokat?

/A fotók a História Kert – Kávéház és Borbár honlapjáról származnak, vagy a saját képünk/

Nem született veszprémi ámbár hamar akklimatizálódott, Veszprémhez sok emlékkel kötődő, kezdő lokálpatrióta, fekete öves nemzetközi fröccs-öntő mester.

Vittorio Gatto – who has written posts on Veszprémkult.